Kőbölcsőben születtem.
Anyám kitett a rétre,
Liba belécsípett a lábam-ujjába'
Erre felébredtem, s elhatároztam,
Hogy libapásztor nem leszek.
Kisbaconban, Székelyföldön születtem. Benedek Elek ükunokájaként az ősi családi kúriában nőttem fel, ahol gyerekkorom óta a családi hagyományoknak köszönhetően a mese, a vers és a zene világa vett körül. A mesemondás mellett, korán furulyázni kezdtem, melyhez később társult a gitár is. Bábszínészként Sepsiszentgyörgyön és Kolozsvárott dolgoztam, majd előadóművészetet tanultam Budapesten.
Benedek Eleket "meseország koronázatlan fejedelmének" tekintik, de gyönyörű meséin kívül, kevesen ismerik a szép számban írt verseit és gyermekmondókáit. Ezekkel a versekkel már nagyon korán találkoztam; iskolás koromban szavaltam őket, majd gyűjtögetni kezdtem a több mint százéves újságokból, könyvekből és kéziratokból, hogy egy kötetben, Kisbaconi versek címmel, a legszebbeket egybeszedjem. A versekből megzenésítettem jónéhányat. Ebből jelent meg első lemezem, Vén fa árnyékában címmel, majd követte ezt egy meselemez, A fuzsitus tündérek meséi, és végül egy karácsonyi album, melynek címe: Erdőt, mezőt hó takarja.
Benedek Elektől olyan szellemi hagyatékot örököltem, amit minden igyekezetemmel szeretnék tovább adni a gyerekeknek és a felnőtteknek.
