Bardócz Orsolya honlapja

Megjelenések újságban, tévében, rádióban
Ezen az oldalon megpróbáljuk összegyűjteni azokat a sajtómegjelenéseket, amelyek Bardócz Orsolyáról, fellépéseiről, a megzenésített Benedek Elek versekről vagy épp Elek apó meséiről szól.

Ajánló az Örszavakon
BENEDEK ELEK: Kisbaconi versek (Egybeszedte Bardócz Orsolya)

Ebben az évben ünnepeljük Benedek Elek születésének 150. és halálának 80. évfordulóját. Egyik kedves unokája, Bardócz Orsolya válogatása nyomán újabb Benedek-kötetet kaptunk ajándékba. Ezúttal nem mesét, hanem versgyűjteményt, melyek különböző lapokban, folyóiratokban jelentek meg. Ihletői Elek apó szülőfaluja, családja, gyermekei és természetesen vérszerinti és fogadott unokái. Versei egyszerűek, tiszták, dallamosak, Elek apó jellemének alapvonásai tükröződnek bennük és sok-sok jótanács.
Ehhez igazodik a válogatás is. Előbb az Apró versek, Az első lépés, Egy pohár tejecske című fejezetekben, majd emlékkönyvbe illő sorok, 33. Verseket olvashatunk az állatokról, a fecskéről, a bagolytól, a verébről, a kacsáról, a nyusztról, de a róka, a mackó, a sas is egy-egy vers hőse.
A szülőket köszöntő versek után szavalni valók következnek, hiszen a világgal, az állatokkal ismerkedő kisgyerekeket az első lépések után, az oviban, az iskolában csengő-bongó versikék vezérlik az anyanyelv rétjein. A Szeresd a fát intő szavai, A jó egészség kis kátéja tanácsai, a Munka után imádságos hangulata, a Cseng a kasza, peng a sarló rímei, a Reggeli, esti imák kérése és a Versek a hónapokról szépen, szelíden sorakoznak egymás mögött.
Utánuk a Kisbaconi versek következnek. Az első a Kisbaconi temetőben áldó, nyugalmat kívánó sorai: "Oh, áldott föld, szent sírhalom, / Szálljon reád csend, nyugalom! / S hogyha pályám megfutottam, / Én is itten nyugodhassam!". Mellettük a szülőfalu iránti szeretetet megszólaltató Honvágy, Kis falumtól búcsút vettem, Kis falumon néma csend ül, az ünnepekre emlékező Virágvasárnap, Húsvéti ének, Piros pünkösd napján, Karácsony hetében. De versek olvashatunk a Mezei életben a munkás, az értékteremtő életről, A vén templom címűben arról, hogy "Öreg volt, vén volt, szürke volt, de szép." A fát ültető örömét a Szép kerek almafa, a Vén fa árnyékában és a Búcsú egy vén vadkörtefától fogalmazzák meg. Kisbaconból Pest felé robogva, a Vasúton soraiban a gyermekek iránti szeretet hangján szól, apó, s ha kinéz az alföldi rónaságba", a "gyönyörű havas világ"-ban tanyasi kis diákokat látva még a vonatot is megállítaná, hogy köszönthesse őket, s maga is diákká fiatalodjon. Miért? Talán azért, hogy meséi, gyerekeknek szóló történetei mellé verseivel is felsorakozzon, tanítsa, oktassa őket hatvan kis költeményben, mint pl. A magyar nép története, 1848, Huszár János, Az aradi tizenhárom és az Emlékversek a kisbaconi iskolás gyermekeknek címűekben. Ezeket az utóbbiakat kis munkatársainak, írta, akik annak idején kertjében a cserebogarak elleni küzdelemben segítettek Elek apónak, s az író könyvvel s egy-egy névre szóló emlékverssel ajándékozta meg őket: "A szeretet drága kincs, / Földön ennek párja nincs, / Oszd meg mással, mégse fogy, / Sőt így lesz az még nagyobb", "Az igaz szeretetért rendszerint / igaz szeretettel fizetnek...", "Beszélni ezüst, hallgatni arany, / Beszélj, de csak akkor, ha van / Ok s alkalom rá, mert bizony a nélkül / Majd a más feje is beleszédül". Ugyancsak oktatni, tanítani kívánja Elek apó unokáit a Ne bántsd a madarat!, Szép kerek almafa, a Becsüld a népet!, című verseivel is.
Köszönet a kolozsvári Báthory István Gimnázium diákjainak a gyönyörű rajzait, melyek a versekhez illő kitűnő illusztrációk, ötletesek, fantáziáról s nem utolsó sorban rajztehetségről árulkodnak. Köszönet Bardócz Orsolyának, hogy szorgosan gyűjtögette s most a legszebb költeményeket egy kötetbe összeválogatta. És köszönet természetesen Elek apónak, aki maga vallotta: "Ragyogj, ragyogj még, őszi napsugár, / Melengesd testét az elaggott földnek! /... Ragyogj, ragyogj még, óh, tekints le rám, / A jó öreg gyümölcsfa ültetőre, /... Hadd ültetek fát szépen, rendiben./ Óh, nem magamnak, az új nemzedéknek! /... Óh, jól tudom, hogy más szedi le majd / Édes gyümölcsét mind ez ifjú fának, /... Mi hasznom benne? én nem kérdezem, / Csak ültettek a jövő nemzedéknek!"
E jövő nemzedéknek a nevében, akik olvassuk ezeket a vers-gyümölcsöket, a mai olvasók nevében is köszönjük Elek apónak, amit írt, emlékezünk Rá, és ajánljuk könyvét, könyveit!

Málnási Ferenc (Kolozsvár)
[Őrszavak, 2009.]

Elek apó versei
Gyakorló anyukák jól tudják, hogy kisgyermekük irodalmi nevelése már igen zsenge korban elkezdődik.

Az egészen kicsi baba is szereti, ha versikéket, mondókákat skandálnak neki, ezekre ringatják, rázogatják, altatják. Nagyobbacska korban pedig már külön fejtörést is okozhat, hogy mit mondogassunk kicsinyünknek, hiszen akár későbbi irodalmi ízlését is meghatározhatja, hogy mit hall otthon a szüleitől. Kolozsváron szerencsére arra is adódik alkalom, hogy zenepedagógusoktól vagy akár egymástól is tanuljanak a kismamák ilyen téren, hiszen a Kismamaklub összejöveteleinek egyik fontos vetülete a dalok, versek tanulása. Könyvek sokasága is rendelkezésre áll, ha valaki kevésnek találja az elérhető forrásokat. Ezek közül emelném ki Benedek Elek gyermekverseinek nemrég megjelent gyűjteményét*, amely igazi kuriózumnak számít a maga nemében. A nagy meseköltő Elek apó ezúttal ugyanis lírában nyilvánul meg, ami persze nem jelenti azt, hogy versei ne lennének eléggé játékosak, mozgalmasak, vidámak: egyszóval gyermekfülnek valók. Külön érdeme a kötetnek (és a verseket egybegyűjtő Bardócz Orsolyának), hogy szinte a teljes gyermekkort végigkísérik a kiválogatott költemények. Az Apró versek címszó alatt csokorba kötöttek inkább mondóka-jellegűek, amelyeket egészen pici kortól alkalmazhatunk, majd a gyermek értelmének fejlődésével jó szolgálatot tehetnek az állatokról szóló versek. Ha elemista lurkónk épp szavalóversenyre készül, akkor válogathatunk ilyen alkalmakra ajánlott szövegek között, a Kisbaconi versek gyűjteménye pedig a rajongásig szeretett szülőfalu képét rajzolja meg a versszerető gyermekek számára. A kötet maga nem csak tartalmában, hanem külsejében is értékelendő, hiszen a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum diákjainak szemet gyönyörködtető munkái illusztrálják. Kétségtelenül ott van tehát a helye minden kisgyermekes család könyvespolcán.

[Szabadság, 2008. szeptember 13.]

Kettős könyvbemutató a Liteában

[Részletek a képre kattinva!]

[Várnegyed, 2008. 05. 23.]

Recenzió a Kisbaconi versekről
Bardócz Orsolya gyermekkori lelkesedését máig megőrizve gyűjti Benedek Elek csodálatos gyermekverseit régi könyvekből, kéziratokból, száz éves folyóiratokból. Most gyűjtéséből ad egy bő csokorra valót az olvasók kezébe 114 színes gyermekrajz kíséretében, a rajzok készítőinek neveivel. A tematikus bontásban közölt versek a legkisebbektől a legidősebbekig minden korosztálynak ajánlhatók, bennük a mosolygós tekintetű, fényes szakállú Elek Apó otthonról örökölt minden bölcsessége megcsillan: a természetszeretet, az évszakok körforgásának rendjében megnyilvánuló örök harmónia, a meghitt családi kör melegsége, az istenhit, a hazaszeretet igaz érzései. A tiszta csengésű, színvonalas népies gyermekköltészet remekeit széles körben érdemes ajánlani.

[Könyvtárellátó, 2008.]

Vén fa árnyékában - a fiatalság fényében
Magabiztos fellépésű, bársonyos hangú hölgy Bardócz Orsolya budapesti/kisbaconi előadóművész, Benedek Elek ükunokája.

Benedek Elek Kisbaconi versek című könyvét hozta magával, amelynek anyagát ő szedegette össze a Cimbora gyermekújságból, régi kalendáriumokból, száz évvel ezelőtti újságokból, könyvekből és kéziratokból. A versek, mondókák kötetbeli sorszámozásával 215-ig jutott el. A Kisbaconi versek 114 színes rajzzal illusztrált kötet, ezeket a kolozsvári Báthory István Gimnázium diákjai készítették. A kötet felelős kiadója Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat szerkesztője, s az összeállítás a zilahi Colorprint nyomdában jelent meg 2007-ben.

Az előadóművész három CD-t is hozott magával, ezek közül a Vén fa árnyékában önálló lemez, az általa válogatott és megzenésített verseket tartalmazza. A lemezborítón Elek Apó dér ütötte öregkori képe és ennek mintegy ellenpontozásaként ükunokája sötét hajjal keretezett arca. A két portré fekete-fehér kontrasztja kölcsönösen kiemeli egymás arckarakterét, hogy aztán a gének kedves játékának törvényei szerint az orrsövényvonal azonossága jelezze a tagadhatatlan családi összetartozást.

Szemügyre veszem az önálló lemezt, belehallgatok az énekekbe, versekbe, s érzékelem a rokon lelkek körének családon kívülre tágulását. A CD a Krónikás Stúdióban készült Budapesten, rangos közreműködők segítségével. Dévai Nagy Kamilla, aki előbb növendékként egyengette Orsolya előadóművészi útját, majd előadótársává fogadta ének-, gitár-, vokálszámokkal, Murányi János dobbal, kongával, ütőhangszerekkel, Nagy Zoltán furulyával, hegedűvel, mandolinnal társult, Tót Attila szintetizátorral segítette összehozni és érvényesülni a Vén fa árnyékában anyagát. Ki ne hagyjam a sorból a Krónikás Ének Zeneiskola növendékeit, akik szintén részt vettek a produkcióban. Orsolya másik lemezét, A fuzsitus tündérek meséi címűt szintén Dévai Nagy Kamilla szerkesztette, és a zenei rendezést is ő jegyzi. A CD A táltos királykisasszony, A tordai tündérvár, Az aranyszőrű bárány, A három tündér, A rózsát nevető királykisasszony, A Maros és az Olt, A csillagszemű juhász és Az utolsó tündér című meséket tartalmazza. És van egy harmadik CD is, az Erdőt, mezőt hó takarja című, amely ugyanabban a budapesti műhelyben készült, és Benedek Elek versei mellett több Kányádi-költeményt (Betemetett a nagy hó, Befagyott a Nyárád, Isten háta mögött, Fülig kucsma), csángó éneket és népi mondókát tartalmaz. Ezt a repertoárt Dévai Nagy Kamillával együtt énekli Orsolya, közreműködik a Kaláka együttes és a Krónikás Stúdió művészi apparátusa.

Mindez azt is jelzi, hogy Bardócz Orsolya nem magányos énekesként és nem szólóban érvényesíti ükapja örökségét, hanem kiválóan képzett, színes és rangos csapatban. Szülőföldhöz kötődését nem csupán szerző- és témaválasztásban jelzi, hanem a lemezborítóra nyomtatva is tudtunkra adja, hogy ő budapesti, és ugyanakkor kisbaconi, akárcsak ükapja. Egyébként Kisbacon egyik kedvenc helyük, évenként több alkalommal és hosszabb ideig is itthon tartózkodnak Erdővidéken és Háromszéken. Több ízben koncertezett a kisbaconi Benedek Elek-emlékházban, valamint Baróton.

Könyve, lemezei Kisbaconban és Budapesten hozzáférhetőek, de megrendelhetők postán is. (Orsolyának internetes honlapja is van.)

Miközben könyvről, lemezről beszélgettünk, kiderült, hogy máris készülnek a jövő évi évfordulós ünnepségekre, Benedek Elek születésének 150., halálának 80. évfordulójára (1859. szeptember 30.1929. augusztus 17.).

Bardócz Orsolya és férje mostani látogatásával azt is eszünkbe juttatta, hogy erre az évfordulóra Benedek Elek szülőföldjének is készülnie illik, meglehet, éppen az ükunokát és mentorát, Dévai Nagy Kamillát kell meghívni székelyföldi előadói körútra.

Bardócz Orsolyában az üknagyapai örökséghez, a szülőföldhöz ragaszkodás és az érte való cselekvés ösztönzőjeként olyan személyiséget ismerhettünk meg, aki képes új színt vinni és újabb lendületet adni a tévé kommersz gyermekműsorai miatt fakuló Benedek Elek-kultusznak.

Sylvester Lajos [Háromszék, 2008. május 17.]

Elek apó versei
Váratlan és páratlan kötettel rukkolt elő a kolozsvári Művelődés Kiadó: Kisbaconi versek cím alatt Benedek Elek költeményeinek gyűjteményes válogatását tette közzé. A verseket a szerző ükunokája, Bardócz Orsolya Budapesten élő előadóművész "gereblyélte" össze a Cimbora gyermeklap, a különféle kalendáriumok és a korabeli, megsárgult újságok lapjairól.

Ennek köszönhetően az elsősorban meseíróként emlegetett Elek apót versíróként is megismerhetik az olvasók. Elek apó munkáinak (újra)kiadása reneszánszát éli manapság, de ez a kötet az első olyan vállalkozás, amely az ükapa költeményeinek, rímbe szedett meséinek sokszínűségét igyekszik megragadni - sikerrel. Ha nem tévedek, az 1900-as évek elején, amikor a politikától megundorodva országgyűlési képviselői mandátumát a nemzet számára sokkal hasznosabb gyermekirodalmi alkotásokra váltotta, Elek apónak a mostanival azonos című válogatásban húsz, később, egy Cimbora-antológiában mindössze nyolc költeménye jelent meg. A Bardócz Orsolya öszszeválogatta kétszázöt szerzemény tehát még soha nem jelent meg együtt.

Első olvasatra úgy tűnik, a százkilencvenkilenc vers és hat verses párbeszéd csak a gyermekeknek szól. Ezt a látszatot keltik az illusztrátorok munkái is, hisz a ritka könyv elkészítéséhez nem mások jöttek kalákázni, mint a kolozsvári Báthory István Gimnázium diákjai: hetvennyolcan festettek, rajzoltak Orbán István tanár, képzőművész irányításával, így állt össze a könyv képanyaga és borítója. A valóságban ezek a költemények nemcsak kicsiknek, hanem szülőknek és nagyszülőknek is egyformán szólnak, és mindenképpen együtt olvasandók. És a közelgő tanévzárón jutalmazásra nyugodt lelkiismerettel ajánlhatók.

Benkő Levente

[Krónika, 2008. május 13.]

Rádió interjú
A 2007. szeptember 30-án a Lánchíd Rádióban elhangzott beszélgetés teljes terjedelmében letölthető innen (.mp3 5,5 MB).

Gyermekműsor
"Kedves Pajtások, ígéretemhez híven ma meghallgathatjátok a Balavasáron megrendezett körzeti mesemondó vetélkedő nyerteseinek meséit. Három lemezét küldte el nekünk ajándékba Bardócz Orsolya budapesti előadóművész. Az ajándék azért is különösen kedves számunkra, mert - képzeljétek - az előadóművész Benedek Elek ükunokája. Teljesen természetes, tehát, hogy a lemezeken is Elek Apó meséi, versei szerepelnek. Ezekből néhányat már a mai találkozonkón meghallgatunk!
Vidám, zenés, mesés találkozó vár ránk, Téged is várunk!"
[Marosvásárhelyi Rádió, 2008. január 27.]

Bardócz Orsolya új dalai
Sikernek örvendett Bardócz Orsolya karácsony vasárnapján bemutatott, Erdőt, mezőt hó takarja című harmadik lemeze.
A kisbaconi Benedek Elek-emlékházban mintegy hetven gyermek és felnőtt gyűlt össze, hogy meghallgassa Elek apó és Kányádi Sándor megzenésített verseiből és népénekekből összeállított előadását, melyet követően a gyermekek ajándékot kaptak. A lemez egyelőre csak Baróton az Éva könyvkereskedésben és a Benedek Elek-emlékháznál vásárolható meg.
[Háromszék, 2008. január 5.]

Újra együtt Elek Apóval

Szombaton csaknem száz ünneplő jelenlétében, valamint Benedek Elek leszármazottjaival együtt emlékeztünk Elek Apóra, születésének 147. évfordulóján.
...
[Erdővidék, 2006. 09. 29]

Social action news, many thanks
...from the UUCR Partner Church group to all who took part in last Sunday's Transylvanian lunch: to Gabor and Erika Balazsi, Orsolya Bardocz, and Nandor Nagy for sharing beautiful Transylvanian love songs, "flower songs," children's songs, energetic men's dances, and couples dances; to Jim Gardner for his sound system wizardry; and to all who attended the lunch, donated $232 to the new fund for sending UUCR youth on the Partner Church Council summer youth tour of Transylvania-and then so willingly turned from guests into volunteers and quickly broke down tables so a renting group could use Community Hall.
[SUNDAY, MARCH 13, 2005 UUCR Newsletter, Reading, Massachusetts, USA]

Benedek Elek versek
"Nem hiszem, hogy aki ezt a könyvet végigolvasta, ki ne érezze szívemnek nagy szeretetét a nép iránt, melynek vérébol való vér vagyok én is" - írta Benedek Elek egyik könyvének utószavában. A nagy székely mesemondó születésének száznegyvenöt, halálának hetvenötödik évfordulójára emlékeztek szülofalujában. Egész generációk nottek fel Elek apó meséin, amelyek nagy részét itt, kisbaconi szüloházában írta. Az o tolla alatt váltak a népmesék igazán gyermekirodalmivá mind nyelvezetükben, mind meseszövésükben. Maga is szép, közvetlen hangú meséket írt, mintha a fonóban a nép körében beszélne. Szerkesztette a Cimbora gyereklapot és a fiatalok számára hozzáférheto nyelvre írta át csaknem a teljes magyar történelmet. Verseibol - amelyek több évtizede nem jelentek meg nyomtatásban - a Dévai Nagy Kamilla által vezetett Krónikásének Zeneiskola növendékei lemezt és kazettát adtak ki, amelynek szólistája Benedek Elek leszármazottja. - Benedek Elek verseket nagyon kevesen ismernek, általában inkább a meséit ismerik Benedek Eleknek. Nagyon jó érzés volt itt csinálni a lemezbemutatót, A vén fa árnyéka alatt, hiszen ezeket a fákat még Benedek Elek ültette. A közismerten természetbarát meseíró kertjében bemutatott CD a foleg határon túli fiatalokból eloadóművészt formáló közhasznú alapítványi iskola tizenegyedik lemeze.
[DunaTv, 2004. 08. 28]

Lemezen Benedek Elek versei
Vasárnap, augusztus 22-én este lemezbemutató koncertet tartottak a kisbaconi Benedek Elek emlékház udvarán. A neves író születésének 145., és halálának 75. évfordulója alkalmára időzített rendezvényen Benedek Elek megzenésített verseit tartalmazó lemezének anyagát mutatta be Bardócz Orsolya, az író ükunokája. A Vén fa árnyékában címmel, hangkazettán és CD-n megjelent lemez bemutató koncertje előtt Szabó Zsolt, a Kolozsváron kiadott Művelődés című folyóirat főszerkesztője szólt a szép számban megjelent közönséghez, kiemelve hogy Benedek Elek a ma emlékházként használatos házat és festői parkját már életében is szerette volna fiatalokkal telve látni, ahogyan ez alkalommal ez meg is történt, majd kifejezte reményét, hogy a jövőben gyakrabban kerül sor olyan rendezvényekre, amelyek az erdővidéki, és nem csak helybeli fiatalságot a vén fák árnyékába vonzzák. A megjelentek körében szép sikert aratott koncerten az író ükunokája mellett fellépett Dévai Nagy Kamilla Liszt-díjas előadóművész, valamint a budapesti Krónikásének Zeneiskola növendékei.
[Erdővidék regionális hetilap, 2004. 08. 27.]

Vén fa árnyékában
A kisbaconi Benedek Elek-emlékház előtti parkban vasárnap délután számos helybeli és erdővidéki jelenlétében mutatták be Bardócz Orsolya "Vén fa árnyékában" című kazettáját és CD-jét. A rendezvényt Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője nyitotta meg. Elmondta: Kisbacon népe hetvenöt esztendővel ezelőtt búcsúzott el a legnagyobb magyar mesemondótól, attól, kinek ma ükunokája, toll helyett hangjával és tehetségével öregbíti tovább a kis falu hírnevét.
[Prima Rádió, 2004. 08. 24.]

Közélet: Dalolt versek Kisbaconból
A kisbaconi Benedek Elek-emlékház elotti parkban vasárnap délután számos helybeli és erdovidéki jelenlétében mutatták be Bardócz Orsolya Vén fa árnyékában című kazettáját és CD-jét. A rendezvényt Szabó Zsolt, a Művelodés foszerkesztoje nyitotta meg. Elmondta: Kisbacon népe hetvenöt esztendovel ezelott búcsúzott el a legnagyobb magyar mesemondótól, attól, kinek ma ükunokája toll helyett hangjával és tehetségével öregbíti tovább a kis falu hírnevét. "Hazám növendék ifjúságának írtam, s nekik ajánlom ezen egyszerű verseket. Nem azért nevezem kisbaconi verseknek, mert e versek nagy része Kisbaconban, az én szülofalumban termett, hanem azért, mert bárhol járok, bárhol veszek tollat a kezembe, az én szép kicsi falum tiszta, romlatlan levegojét érzem. Bármerre járjak, kísér e kis székely falu mosolygó képe, s mindenütt látom a temetot, ahol édesszüleim, az áldott emlékű 'nagyapó' és 'nagyanyó' pihen. Ebben a kis faluban szeretem én a hazát; ennek a kis falunak a temetojében akarok megpihenni én, ki magam is már a nagyapók sorába léptem. Szeretném szívetekbe plántálni s meggyökereztetni a szüloföld szeretetét. Azt a szeretetet, amelyet én érzek az én kis falum iránt, s melyben benne van az egész magyar földnek: a hazádnak szeretete... Ezért írtam, írogattam a kisbaconi verseket" - olvasta fel mintegy ajánlóként a koncert elott Elek apó sorait a kései utód. A közel másfél órás koncertet Bardócz Orsolya selymes hangja, Dévai Nagy Kamilla egyedi stílusa és a budapesti Krónikásének Zeneiskola tanítványainak - Murányi János (dob, konga csörgo), Sándor Albert (basszusgitár), Tót Attila (szintetizátor), Nagy Zoltán (furulya, hegedű) - nagyszerű játéka és nem utolsósorban Benedek Elek könnyen szívbe zárható verssorai igazi élménnyé varázsolták.
Hecser László
[Háromszék napilap, 2004. 08. 24.]

Közélet: Benedek Elek új élete
Ha megzenésített verseket tartalmazó CD-rol beszél valaki, sosem gondolnánk a meseíró Benedek Elekre. Bardócz Orsolya, a budapesti Krónikásének Zeneiskola negyedéves tanulója nem sokat törődött Benedek Elek általánosan elfogadott besorolásával, elso lemeze, a Vén fa árnyékában címet viselo mindegyik dala a kisbaconi mesekirály költeményein alapszik. Eme "elfogultság" nem a véletlen műve, ugyanis a fiatalasszony Elek apó ükunokája. Mint vallja: ez jó néhány generáció távlatból sem könnyű örökség, társaságban valaki "jóindulatúlag" mindig elkotyogja, így titkolni nem egyszerű, s ha már tudják, rácsodálkoznak, mint valami csodabogárra. A versekrol szólva elmondja: ezt a családban kikerülni nem lehetett, emlékei szerint egyik kedvencét, A kisbaconi temetoben címűt még elsos korában adta elo, de az ido múltával a vers iránti érdeklodése némileg háttérbe szorult, mindinkább a zene vonzotta ellenállhatatlanul (édesanyja csellózott, majd a kolozsvári operában énekelt, tole örökölte tehetségét). Alt és szoprán furulyán játszott hosszú idon keresztül, a ma fo hangszerének számító gitár csak néhány éve került a kezébe, amikor a sepsiszentgyörgyi színháznál dolgozott, de hamar szívéhez nott. A vers és a zene mintegy négy esztendeje talált igazán egymásra a Dévai Nagy Kamilla vezette Krónikásének Zeneiskolában. Az évek folyamán Orsolya és a Liszt-díjas elismert művészno kapcsolata túllépett a szokványos tanár-diák kapcsolaton, a tanítás mellett bátorítást, mondhatni anyai támogatást is kapott tole. Ezt élvezte akkor is, amikor a budapesti antikváriumokat bújta régi és ritka Benedek Elek-verseskötetek, a Cimbora vagy Az Én Újságom számainak reményében, akkor is, amikor a dalok születtek (néhányat együtt hangszereltek), akkor is, amikor a Krónikásének Alapítvány stúdiójában rögzítették a felvételeket, s élvezi vasárnap Kisbaconban is, ahol Dévai Nagy Kamilla mellett négy zeneiskolás társával együtt délután 6 órától az emlékházban bemutatják az albumot.
Hecser László
[Háromszék napilap, 2004. 08. 22.]

A csillagszemű juhász (bábjáték)

[Kolozsvár, 1998]